Azok mondják a legjobbakat a képeimről, akik túlságosan tanulatlanok ahhoz, hogy ezt a tévhitet ismerjék.
Mindenki ért a művészethez, aki látni és érezni képes. A baj ott kezdődik, hogy az emberek nem fogadják el a saját véleményüket, mert az egy olyasvalaki fejében fogant, aki szerintük nem érthet a művészethez.
Az "értést" valóban meg lehet tanulni. De épp a művészettörténészek hiszik azt, hogy ez minden. Mintha a zenét csak szolfézs ismeretek birtokában lehetne élvezni. Aki csak "érti" a képeket, az nem képes igazán élvezni őket. A kép hat az agy minden területére, ezáltal még a testünkre is, még akkor is, ha rossz. Kérdés, hogy hogyan. És hogy tudomást veszünk-e róla, észrevesszük-e egyáltalán ezt a hatást, és elfogadjuk-e véleményünknek.
Legfontosabb kritikusom az egy éves lányom. Neki még nem fedik tanult hályogok a szemét, szűrő nélkül megy át rajta az információ a képből, és vissza, felém a visszajelzés. Ha neki tetszik - minden rendben van
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése